Richelle Mead Vámpírakadémia sorozatárét sokan rajonganak a Moly-on, ezért biztos voltam benne, hogy tud valamit az írónő. Nagyon örültem, amikor kiderült, hogy az Agave kiadó gondozásában megjelenik a Vérvonalak, ami a Vámpírakadémia spinoff-ja, vagyis a sorozat melléksorozata.
Ez a kötet nagyon sok spoilert tartalmaz a VA 6. részére nézve, ezért ha még nem tartasz ott a sorozatban, és nem szereted, ha lelövik előled a poénokat, akkor csak saját felelősségre olvasd el! A bejegyzés viszont spoiler mentes!
Sydney, a kegyvesztett Alkimista azt a feladatot kapja, hogy vigyázzon a mora vámpírtársadalom az egyik legrangosabb és legféltettebb tagjára. Egy egész kis csapatot kap maga mellé. Nem elég, hogy folyton résen kell lennie és a védencét óvnia, emellett meg kell küzdenie a bentlakásos gimnáziumi élettel is.
A történet lassan indul be, de egy csöppet sem unatkoztam, egyrészről nekem ez az első Mead-könyvem, ezért számomra új volt a regény világa. Teljesen lekötötte a figyelmemet, ahogy szépen összeraktam a képet, most már kiigazodok azon, hogy ki kicsoda és micsoda.
Piros pont az írónőnek, hogy az ő vámpírjai vért isznak (nem vegetáriánusok!!!!), bírják ugyan a napfényt, de árt nekik, és köszönöm, nagyon szépen köszönöm, hogy ők nem csillognak!!!! Az is bejön, hogy különleges mágikus képességeik vannak, ami mindenkinél más.
Második piros pont a remek humorérzékért. Hatalmasakat kuncogtam és nagyon jól szórakoztam végig. Könnyed, stílusos, és nincs benne semmi erőltetet. Pont, ahogy én szeretem!
Harmadik-negyedik-ötödik piros pont ADRIAN IVASKOV karakteréért. Padlót fogtam a lélekmágus szépfiútól. Van valami az összetört szívű rosszfiúban amitől azonnal beleszerettem! A beszólásaitól pedig ááá, lemegyek hídba!
Sydney-vel gyorsan azonosulni tudtam. Első perctől szorítottam neki, hogy le tudja vetkőzni az Alkimisták által beléprogramozott merevséget. Vicces volt figyelni, ahogyan annak ellenére, hogy undort érez a vámpírok iránt, mégis szimpatizál velük.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a főbb szereplők 15-20 évesek. Tombolnak a hormonok, bontakoznak az érzelmek…
Egy szóban: Élveztem! Két szóban: Kell még!!!
Három szóval: Hol a folytatás???
Pontozás: 5/5
Ami (aki) nagyon tetszett: Adrian, a beszólások, a humor, a mágikus képességek
Kedvenc idézet: "
"– Zavartnak tűnsz – jegyezte meg Adrian.
Megráztam a fejem, és felsóhajtottam. – Azt hiszem, csak túl sokat gondolkozom.
Adrian ünnepélyesen bólintott. – Ezért nem csinálom én soha."
Megráztam a fejem, és felsóhajtottam. – Azt hiszem, csak túl sokat gondolkozom.
Adrian ünnepélyesen bólintott. – Ezért nem csinálom én soha."
Borító: Sajnáltam, hogy a VA korábbi stílusát nem követi, nekem ez az angol nyelvű borító jobban bejön. A magyar változatban a hátlap piros, az előlap pedig fekete, ez szerintem jó húzás volt
Kiadó: Agave
333 oldal
Eredeti cím: Bloodlines
Fordította: Farkas Veronika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése