Instagram...

Bármennyire is szeretném folytatni a blogolást, egyszerűen nincs rá kapacitásom. Évek óta ígérgetem magamnak, hogy újrakezdem, de sose sikerül betartani :( Nincs szívem bezárni, sem törölni az oldalam, hiszen anno sok órát fordítottam rá, sok örömöt szerzet. (jaj, de gyerek voltam még akkor :) )
Néhány hete regisztráltam az instagramra, mert imádok képeket készíteni :) Ezzel egyidőben jött a gondolat, miért is ne osztanám meg ott nagyon röviden, tömören, éppen milyen könyves élményem volt :) Úgyhogy szépe sorban felteszem oda a kedvenc régi posztjaimat, illetve a friss olvasmányokról is írok majd  :)

@rohacsandi néven találtok meg :)  :)

Louisa Reid: A fájdalom helye

Egy fehér ruhás lány pink hajjal és rózsákkal a kezében.

Már erre felkaptam a fejem, és akkor jött a rövid kis füszöveg…

"A tizenhat éves Audrey mindössze csak normális szeretne lenni.
Megpróbál beilleszkedni.
De mi van akkor, ha a hozzád legközelebb álló személy megfojt a szeretetével?
Akkor mit lehet tenni?"

Aki már rendelkezik némi olvasási múlttal az gyorsan rájön, hogy hol van a kutya elásva, de még így se akarod majd elhinni, pontosabban próbálsz abban reménykedni, hogy nem lesz igazad! Sajnos nem tévedsz…

Nagyon rövid leszek: Kegyetlen, akár csak az élet, mégis minden jó, ha jó a vége!!!

Számomra letehetetlen volt! Kár lett volna kihagyni! 

5-ből 4 origami virág

Kedvenc idézet: "Az ember akkor lehet bátor, ha erős. És akkor erős valaki, ha szeretik, nem

gondolod? Ha tudod, hogy szeret valaki, akkor minden adott. A szeretet fáradhatatlanná teszi az izmaidat."

Ami nagyon tetszett: a major leírása, borús, hátborzongató hangulata

Pillangók a gyomorban: Aranyos volt Audrey és Leo szerelme, de számomra csak másodlagos.

Boírtó:IMÁDOM!!! Mind a kettőt! 5/5

Carrie Hope Fletcher- Túlvilági szerelem

Világéletemben borítómániás voltam és az is leszek midig!

Én vagyok az a potenciális olvasó, akit kenyérre lehet kenni egy szép, vagy érdekes, esetleg különleges borítóval. Ha egy ilyet meglátok, rögtön beindul a nyálelválasztásom.

De fejlődőképes vagyok! Már nem veszek meg csak azért egy könyvet, mert megfogott a külseje. A fülszövegnek is fel kell csigáznia!

Így történt ez a Túlvilági szerelem-mel is! 

„Evie Snowt idős korában, álmában, a szerettei körében ragadja el a halál. Ki az, aki nem ilyen békés eltávozásra vágyik? Amikor azonban megérkezik a mennyország kapujába, rá kell döbbennie, hogy újra huszonhét éves, és az ajtó nem nyílik. Ahhoz, hogy átjuthasson rajta, meg kell szabadulnia a lelkére nehezedő terhektől: három titoktól, amely fél évszázadon át nyomasztotta őt. Fel kell tárnia titkait, mielőtt késő lesz. Evie csodálatos utazása során többet tanul az életről és a szerelemről, mint azt valaha képzelte volna, s talán a rég elvesztett szerelméhez vezető utat is sikerül megtalálnia.”

Személyes: Mostanság sokat foglalkoztat a Mi van odaát? kérdése. Mi lesz velünk, ha már nem leszünk itt? Hová megyünk? Hová tűntek eltávozott szeretteink? Vajon látnak éreznek minket? 

Érdekes elgondolásnak tartom azt, hogy mindenkit a saját mennyországa vár, az a hely, ahol életében a legboldogabb volt, vagy ahová a legjobban vágyott.

Első nekifutásra nincs új a nap alatt. Adott egy eltávozott lélek, egy beteljesületlen szerelem, pár lezáratlan ügy, és még néhány titok. Az írónő ezt megfűszerezi némi varázslattal és sok egyedi gondolattal. 

A történet tipikus „egyszuszra”, mert olvasmányos az elbeszélés stílusa, szinte észre sem veszed, és már csak egy oldal van hátra a végéig.

Kezdetben tetszett, főleg ahogy időben felépítette és megszerkesztette a történetet, ahogy keveredtek a múlt és jelen szálai. De ahogy közeledett a végkifejlet, egyre jobban és jobban bosszantott. Evie a hősnő nem tett meg mindent a saját boldogságáért, nem állt ki önmagáért, így áldozata sem volt számomra igazi, úgy éreztem a könnyebbik utat választotta. A körülötte lévő két szerelmes férfit sajnáltam, egyikőjük sem ezt és így érdemelte volna. 

Egy mondatba sűrítve: Kicsit varázslatos, kicsit hihetetlen, kicsit szerelmes, kicsit szomorú, kicsit boldog illetve NAGYON bosszantó!

5-ből 3 narancssárga cukorkát kapott tőlem! 

Kedvenc idézet: -

Ami nagyon tetszett: a cukorkák, az első randi

Pillangók a gyomorban: langyos, nincs őrült lángoló hév

Borító: Meseszép!!! 5/5

Elhatározás!

Az elmúlt években sokszor gondoltam arra, hogy bezárom a blogot, de nem vitt rá a lélek, hogy töröljem az oldalt. Az elején nagyon élveztem. Szerettem posztokat írni, megosztani veletek a gondolataimat, majd egyre kevesebb és kevesebb időm lett a könyvekre, illetve magamra…

Néhány hónapja egy tragikus veszteség gyökeresen megváltoztatta a látásmódomat, az élethez való hozzáállásomat… Most csak egyetlen balzsam tompítja a sajgó lelkem… Olvasok, olvasok, olvasok!!!!

Ezzel párhuzamosan újra és újra idetévedtem...

Úja felébredt bennem a vágy, ezért írni fogok ismét! 

Ui: olvasnivalóból nincs hiány, még mindig kóros könyvvásárló vagyok :)