Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Engem a cím és a borító csábított el a fülszöveg olvasására, az pedig rávett a vásárlásra.

Nagyon jó volt, a marketing, amit a könyv köré építettek. Még a hozzá készült előzetest is leszinkronizálták. Kb itt fogott el a gyanú, hogy nagyobb lesz már a füst, mint a láng. Ezért mikor belekezdtem, félredobtam a nagy elvárásaimat.

Jacob-nak elképesztő történeteket mesélt a nagyapja, azokról az időkről, amikor a háború alatt egy gyermekotthonban élt különös társaival. Vándorsólyom kisasszony vigyázott a láthatatlan fiúra, a lebegő lányra, a hihetetlenül erős testvérpárra és a többi csöppet sem hétköznapi gyerekre. Ezt az otthont hagyta el később Abe (Jacob nagyapja), hogy harcoljon a háborúban, és szörnyeket gyilkoljon.

Ahogy Jacob egyre idősebb lett, már nem hitt a nagypapa meséiben, pontosabban kitalált fantázia szüleménynek tartotta őket.

Egy napon mégis minden megváltozott...

Alapvetően a történet hangulata nagyon tetszett. Az fekete-fehér képek nagyon jók, és a megfelelő helyre lettek beszúrva. A világ, amit az író teremtett, nem mindennapi. Viszont úgy érzem, nagyobb hangsúlyt kellett volna a részleteire fektetnie. Olykor zavaros, néhol logikai bukfencek vannak benne.

Hatalmas jó pont jár részemről az elhagyatott gyermekotthon leírásáért. Éjjel, kislámpa mellett olvasva sikerült borzonganom. Viszont aki thrillerre vagy horrorra számít, annak csalódnia kell. Ez az ifjúsági és a felnőtt regény között félúton van, csöppnyi libabőrrel a hátunkon, de rosszat nem fog tőle senki álmodni.

Folyton Pán Péter és a Seholsziget jutott eszembe, ahol a gyerekek sosem nőnek fel, ami alapvetően jó buli, de itt és most láthattuk ennek a negatív oldalát is.

A bontakozó szerelmi szál belőlem meghökkenést és visszatetszést váltott kis. Nagyon nem kellett volna bele.  

A vége természetesem hatalmas függővég (számomra eléggé összecsapott és suta is), nagy az esély a folytatásra. (Értem én, hogy nagy biznisz egy sorozat, de már kezd teli lenni velük a kiscipőm.)

A könyv különleges, és igényes kiadás. Nálam a képek, és az általuk generált hangulat viszi el a pálmát. Üdítő újdonság a hazai piacon.

Tetszett annyira, hogy a folytatásra is benevezzek, de azért lehetett volna jobb is.

Ami nagyon tetszett: a képek hangulata, a jelenet a pajtában

Kedvenc idézet: „-Hányszor kell még elmondanom önnek-kiáltott utána –, hogy jól nevelt ember nem fogyasztja a vacsoráját mezítelenül!”

Borító: Szuper!!!!

Pontozás: 4

Kiadó: Kossuth

352 oldal

Eredeti cím: Miss Peregrine’s Home for Peculiar Children

Fordította: Gálvölgyi Judit