2013. február 7., csütörtök

A hallgatás oka...


Most egy kicsit el vagyok veszve. Hívj vissza tíz év múlva, sípszóra ne várj…

Na jó, annak aki moly, vagy barátja molyszemélyemnek, azoknak itt vagyok, csak mostanság kicsit későn kapcsolok.
Pörögnek az események, zsúfoltak a napok…
Öt évig pihent a jogsim, két hete lefújtuk róla a port, azóta retteghet a környék összes autósa (a gyalogos, és a biciklis már ki se teszi a lábát otthonról), mert vezetek!!!

Elhagyva a családi fészket, elindultam az önálló élet felé… valahogy így kezdődött..


így folytatódott…
lassan egy hete saját kuckóban…


Lassan helyre kerülök én is és jövök ide is!