2012. május 22., kedd

Blogolni vagy nem blogolni? Ez itt a kérdés!

In My Mailbox by EgyKönyvmoly
Kristi  a The Story Siren blog írója indította útjára még 2009-ben.
Mára nemzetközi rovattá nőtte ki magát, több százan csatlakoznak a heti posztjaikkal az In My Mailbox-hoz.
Ez egy olyan videoblog, vagyis vlog bejegyzés, amiben főleg beszerzett (vásárolt, kapott) könyveké a főszerep.
Már akkor tudtam, hogy én is szeretném kipróbálni, amikor elkezdtem ezt a blogot írni… 

Nehezebb volt megcsinálnom, mint ez első videót, borult a kamera, tört a pohár, elfáradtam, összeakadt a nyelvem, két részletben, de azért sikerül :)  

Könyves beszerzések, locsogás a blogolásról és a reci könyvekről... 




2012. május 11., péntek

EgyKönyvmoly és a videoblog


In My Mailbox by EgyKönyvmoly

Kristi  a The Story Siren blog írója indította útjára még 2009-ben.
Mára nemzetközi rovattá nőtte ki magát, több százan csatlakoznak a heti posztjaikkal az In My Mailbox-hoz.
Ez egy olyan videoblog, vagyis vlog bejegyzés, amiben főleg beszerzett (vásárolt, kapott) könyveké a főszerep.
Már akkor tudtam, hogy én is szeretném kipróbálni, amikor elkezdtem ezt a blogot írni…


Még tanulom autodidakta módon a szerkesztést, formálást, hogy kicsit pofásabb legyen. :) 
Vélemény? 

2012. május 9., szerda

Megidézve...(5)

 Általában olyan könyvből szoktam idézetet hozni, amit éppen olvasok, de az mostani olyan idegesítő és borzalmas, hogy még a végén örökre elriadtok a blogomtól.

Régebbi olvasmányaim között szemezgettem, amikor is beugrott milyen klassz regényt is adtam a múlthéten ajándékba az egyik unokatesómnak. (Ha csak fele annyira fog neki tetszeni, mint amennyire kedvenc nálam, akkor már jól választottam.)



„Most először értem meg, hogy meghalni könnyű. Élni nehéz.

„De ha Adam iránti szerelmedet akarod a zene iránti szerelmed helyett, azt is választhatod. Akár így, akár úgy, mindenképp nyersz valamit. És persze akár így, akár úgy, mindenképp vesztesz is valamit. Mit mondhatnék neked? A szerelem egy büdös kis ribanc.
                                               Gayle Forman: Ha maradnék

Ez a nő úgy ír, hogy közben kitépi a szívemet és csavar rajta néhányat! 

2012. május 8., kedd

Mark Lawrence: Tövisek Hercege


Egyáltalán nem akartam elolvasni ezt a könyvet, egészen addig, míg meg nem láttam Pöfivonat értékelésében a következőt:"trágár és véres, de kiváló fantasy.” Valami az súgta ez nekem való! Utána elolvastam a fülszöveget, onnantól már nagyon-nagyon akartam!

9 évesen végig nézte, ahogy az anyját és az öccsét meggyilkolják, azóta ő a Tövisek Hercege.
13 évesen egy vérszomjas rablóbanda vezére, mosolyogva vágná át a torkodat.
15 évesen talán király lesz…

2 hete befejeztem, azóta próbálom szavakba önteni a gondolataimat. Elég nehéz megírni, hogy ez mennyire jó volt!

Jorg herceg gyerekként szemtanúja volt annak, hogy lemészárolják azokat, akiket a legjobban szeret. Azóta ég benne a gyűlölet, a bosszú iránti vágy. Meg kell ölnie a gyilkos parancsot kiadó Renar grófot.

Az első 15-20 oldal kicsit zavaros volt. Eltartott egy rövid ideig, míg ráhangolódtam, de onnantól sodort magával a történet. Nem tudtam letenni. Egy pillanatig se botránkoztatott meg a trágár beszéd, a véres részleteken sem ütköztem meg annyira, mint vártam. (Oké, a felnyitott has, amibe levágott ujjakat dobálnak, na az blöööee)

Hozzá vagyunk szokva a pozitív, könnyen megkedvelhető főszereplőkhöz, hiszen legtöbbször ilyenekkel kerülünk szembe.  De itt ez a srác, szinte még gyerek, és amikor először találkozunk vele, kétszáz halott paraszt fekszik a lábainál vérbe fagyva. Ha szembe jönne velünk, ártatlan külseje alapján még barátságosnak is találnánk, viszont a felszín alatt, valódi színtiszta romlottság rejtőzik.
Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogyan lehet ilyen, hiszen ő még csak egy gyerek. Elgondolkoztam, vajon én mit éreznék, ha bántanák azokat, akiket szeretek, és mindezt a szemem láttára. Hatalmas pusztító gyűlöletet, darabokra akarnám szedni az illetőt, lassan, lassan, nagyon lassan, hogy minél többet szenvedjen. Úgyhogy ebből a szempontból teljesen megértem Jorgot.

Amellett, hogy pörögnek az események, és nincs hiány akcióban, komoly kérdéseket is felvet. Ami igazán szöget ütött e fejemben: Meghozol egy döntést, elindulsz a célod felé. Vajon honnan jön a belső hang, ami súgja az irányt? Te lépsz, vagy csak egy bábu vagy a sakktáblán? (Nem kell megijedni, messze nem ilyen szárazan filozofikus)

Számomra egyetlen hibája van, mégpedig az, hogy a mellékszereplők karakterei kidolgozatlanok maradtak. Szinte alig látunk bele a személyiségükbe. Igaz, hogy egyes fejezetek között van néhány mondat a testvérekről (a bandát hívják így, akiket Jorg vezet)- iszonyú jó ötlet volt!- mégis ez kevés nekem. Remélem a következő részben nagyobb hangsúlyt fektet erre a szerző.
Igen, ez is egy sorozat lesz! Nagyon várom a folytatást, mert az első kötet végén úgy hagytam ott Jorgot, hogy még nem az, akinek én szeretném látni!

A tövisek csontig hatolnak, elárasztják mérgükkel a testet, rothadásnak indul a hús. A bosszú is csontig hatol, mérgezőbb, mint bármi a világon. Egyenesen a lelket fertőzi meg...

Szépirodalmi nyelv, trágár stílussal fűszerezve, váltakozó idősík, sötét, zseniálisan összetett főhős, véres brutalitás. A végeredmény egy szuper, letehetetlen fantasy.
Határozottan jó ötlet volt a Fumax Kiadótól, hogy elkezdett regényeket is kiadni. Remélem jön még tőlük még sok ilyen!
Pontozás: 4,5/5
Ami nagyon tetszett: a két idősík, a fejezetek közötti leírások
Kedvenc idézet: Én nem félek semmitől, csak a csendtől. A csend az az üres lap, amire félelmeimet ráróhatom.
Pillangók a gyomorban: Itt brutalitás van meg erőszak, semmi gyengéd romantika.
Borító: sok csillagos lenne, ha fehér helyett megtartották volna a sötét háttért

Kiadó: Fumax
336 oldal
Eredeti cím: Prince of Thorns
Fordító: Gy.Horváth László 

2012. május 4., péntek

Colin a kádban

Ha az ember lánya "rágooglizik" kedvenc színészére, és a képtalálatok között szemezget, teszi mindezt úgy, hogy közben reggelizik (esetemben hatalmas adag eper), készüljön föl az esetleges fulladás veszélyére. Mert bizony egy-egy kép láttán előfordulhat, hogy elfelejt olyasmit, mint rágni-nyelni, és ez igen veszélyes, ha közben gépiesen kanalazza tovább az ételt.
Az eper nem volt olyan édes, mint Colin a kádban :)





Nem mellékesen tegnap rábukkantam erre:
Athenaeum kiadótól jön, még nincs pontos dátum.

2012. május 2., szerda

Richelle Mead: A szukkubusz dala



Richelle Mead nálam a Vérvonalakkal debütált, és azonnal belopta magát a szívembe, ezért amikor meghallottam, hogy az Agave kiadja egy másik, már kifejezetten felnőtteknek írt sorozatát, ugráltam örömömben.
Az írónőtől megszokhattuk, hogy sokat merít különböző mitológiákból. (Vallástani diplomával ez nem is meglepő.) Most sincs ez másként.

Főszereplőnk, Georgina Kincaid egy fiatal, gyönyörű könyvesbolti eladó, de ez csak a felszín. Valójában ő egy szukkubusz, egy alakváltó szexdémon, aki a becserkészet férfiakból nyer energiát, azok életerejét ellopva.
Legjobb barátai vámpírok és egy kisördög. A fődémon is gyakran benéz hozzá egy angyal társaságában.
Hogy mi okoz majd bonyodalmat?
Egy gyilkos járja a várost, és halhatatlanokra vadászik.
Nem mellékes az a tény sem, hogy az 1616 éves hősnőnk kiégett démonlány, semmi kedve halandókat megrontani, és titkon a számára elérhetetlen szerelemre vágyik.

Rövid ideig töprengem, hogyan is teszi majd megkedvelhetővé Miss Kincaid-et az írónő, hiszen első körben nem tűnik szimpatikusnak egy pasifaló démon. Nem kellett csalódnom, Georgina csípős nyelvű, éles eszű, könyvimádó fiatal nő, aki egyszer nagyot hibázott, és azóta is fizet érte. Bírtam benne, hogy olyan pörgős és eleven.

Ha a mellékszereplőket nézzünk, abszolút elégedett vagyok a fontosabb karakterek kidolgozásával. Természetesen zömmel pasik veszik körül a szukkubusz lányt, így nem maradunk szívdobogtatós és/vagy titokzatos és/vagy humoros férfiak nélkül.
(Azt az egyet hozzá kell tennem, ADRIEN IVASHKOV –Vámpírakadémia, Vérvonalak szereplője- még mindig messze az etalon, tőle még elmaradnak)

Fájlalom, hogy Seth Mortensen (Kincaid kedvenc írója) nem igazi élő személy, csak egy Mead-karakter. Ez a pasi engem gyorsan be tudna fűzni. Helyes, félénk, vonzó, amikor kibújik a csigaházából istenien flörtöl, intelligens társaság, nem mellesleg zseniális író. (Sóhaj, hosszú, nagyon hosszú sóhaj...)

A nyomozós szál könnyen átlátható, emiatt nem rágtam tövi a körmöm az izgalomtól. Sokkal inkább az hozott lázba, ha feltűnt Seth, vagy Carter az angyal :)
Mivel egy szexdémonról szól a történet, egyértelmű, hogy mire fektette a hangsúlyt az írónő. Sok benne a pikáns, abszolút 18 karikás pillanat. Még nem olyan tömény, mint Ward esetében, nem is olyan perverz, mint Hamilton.  Ekkora dózisban nálam elmegy, azért remélem, nem esik át a ló túlsó oldalára.  Illetve én az se bánom, ha kevesebb lesz az erotika, és több a humor.
Azt azért meg kell, hogy jegyezzem, minél több volt a kendőzetlen rész, én annál jobban örültem és élveztem a már-már szűzies, csak „egymás szemébe nézünk, és tudjuk, hogy a másik lehetne nekünk a megváltás” pillanatokat.

Egy sorozat nyitó kötetének abszolút tökéletes. Megszeretteti a szereplőket annyira, hogy érdekeljen, mi lesz velük később, de azért lehetne pörgőssebb is a cselekmény.

Ami nagyon tetszett: a karakterek, a világ, a stílus, a humor, Seth e-mailjei
Kedvenc idézet:Édes otthont akartam, ahová este hazatérek, és szépen elmesélem a napom, hétvégenként eljárunk táncolni, nyaranta nyaralni. Akartam valakit, akihez hozzábújhatok, ha valami bánt, ha az élet hirtelen nem annyira fent, hanem kicsit lent. Vágytam valakire, aki az enyém, akit szerethetek.
Pillangók a gyomorban: Felnőtt könyv, teli szex jelenetekkel. Ennek ellenére, a plátói megveszek érted sokkal, de sokkal jobb benne!
Borító: Imádom, hogy a kiadó ennyire ad az olvasói visszajelzéseire. Az eredeti terv sokunknak nem tetszett, erre az Agave visszavonta, Szabó Levente pedig alkotott egy nagyot! Ez úton is csókoltatom a kezeit!
Pontozás: 4/5

Kiadó: Agave
340 oldal
Eredeti cím: Succubuc Blues
Fordította: Török Krisztina