Több mint tíz évvel
ezelőtt, még fiatal molyként , első önálló könyvvásárlásaim egyik alkalmával
leemeltem a boltban a polcról egy bűvös könyvet. Havas táj, középen egy piros
szánkó. Megbabonázott, pedig akkor még nem is sejtettem, milyen zseniális
történetet rejt a borító. Ez volt Az emlékek őre. Azóta is töretlen a szerelem,
imádom az íróját, Lois Lowry-t.
Nem is olyan régen sikerül
végre elolvasnom a piros szánkós regény folytatásait. Azóta is repesve várom a
sorozat következő részét. (Bizony lesz egy negyedik!!! Várható külföldi
megjelenés: 2012.okt.02.) De addig is arra gondoltam, hogy újra olvasom ill. pótolom
a még nem olvasott Lowry történeteket.
Nyáron történt (Summer to
Die)…
Fülszöveg nélkül vágtam
bele. Ha nem ismertem volna az írónőt, akkor egy könnyed nyári regényre
számítottam volna a magyar cím alapján, (az angol azért már ennél beszédesebb)
de mivel van már közös múltunk, biztos voltam benne, hogy papírzsepis, falhoz vágós,
elgondolkodtató könyvre kell felkészülnöm.
Meg 13 éves, szüleivel és 15
éves Molly nevű nővérével él a városban. Egy Meg számára nem túl szép napon az
édesapja bejelenti, egy időre vidékre költöznek, hogy be tudja fejezni
félig-meddig megírt könyvét.
A lányok nem díjazzák a
költözést, hiszen ott kell hagyniuk a sulit és a barátokat, de nincs mit tenni,
de kell dobozolni az életüket és irány a vadregényes, eldugott, mesebeli kis
házikó.
Már az első oldalon a
szoba közepén kék krétával meghúzott vonal is mosolyt csalt az arcomra. Nekem
ugyan nem húgom, hanem öcsém van, de én is átéltem a közös szoba „örömeit”.
Adott két testvér, akik ennél különbözőek már nem is lehetnének egymástól.
Együtt tudtam érezni a lányokkal.
Molly már kamasz. A
társaság középpontja, mindenki szereti, odáig vannak érte a fiúk, igazi feltűnő
szőke szépség.
Meg sokkal inkább befelé
él. Visszafogott, szépsége rejtőzködő. Nővére mellett kevesebbnek, sőt csúnyának
tartja magát. Az ő szemszögéből ismerjük meg a családot és a többi szereplőt,
vele éljük át a történetet.
Egy olyan eldugott Paradicsomba
költözött a család, ahova bárki szívesen eljutni legalább megpihenni egy kis
időre. Szerencsére, én egy ilyen helyen olvashattam ezt a regényt. Így még
inkább közel éreztem magamhoz a környezetet, az atmoszférát.
Szeretem az írónőben, hogy
úgy szól a fiatal olvasókhoz, hogy könnyedén megértsék, de nem butítja le ehhez
a történetet, sem a szöveget. Finoman, érzékenyen nyúl nagyon kemény, kegyetlen
dolgokhoz, egyenes utat talál a szívhez. A történetei, köztük ez is, sokáig
bolyonganak a fejünkben, az is megeshet, hogy soha többé nem hagynak magunkra.
(Lásd: eme blogger és a piros szánkós kisfiú esete.)
Röviden, tömören, miről
szól a Nyáron történt?
A felnőtté válás rögös útjairól,
barátok szerzéséről, az elválásról és a létező legnagyobb veszteségről.
Mit tanultam belőle?
Nem baj, ha a testvéred
kék krétával vonalat húz, és kijelöli, melyik a te térfeled a szobában. Addig
jó, amíg ott van, hogy meghúzza a vonalat, amíg ott van melletted.
Ami nagyon tetszett: Will
Banks házai, a bolytos táncsics
Kedvenc idézet: "Az ember
szeret bűnbakot keresni. Nem bánja, ha ő maga a bűnbak, még akkor sem, ha a
lelke mélyén tudja, hogy semmi értelme sincs az egésznek."
Pillangók a gyomorban:
Nagyon érzelmes könyv, de nem a szerelem miatt.
Borító: A magyar tetszik a
legjobban, nagyon hangulatos.
Pontozás:
Eredeti cím: A Summer to Die
Kiadó: Animus (2003)
158 oldal
Fordította: Ilyés Emese
Már nagyon régóta szeretném olvasni az emlékek őrének folytatását, anno nagyon nagy hatással volt rám.
VálaszTörlésNagyon jó az a sorozat, remélem az elsőhöz hasonlóan a többi rész is bejön majd :)
Törlés