Egyet értek ezzel a mondással. Nem is diszkriminálom a könyveket, csak mert egyiknek vagy másiknak nem a legszebb a borítója.
De be kell hogy valljam, imádom a szép, feltűnő, színes, egyedi és/vagy kreatív borítókat. A könyvek esetnén a jó borító az egyik legjobb marketing eszköz, hogy felhívja az potenciális olvasok figyelmét: "Nézd, itt vagyok! Vegyél le a polcról és vigyél haza! A tied akarok lenni! Vegyél meg!"
Én egy csábos borító láttán még nem szaladok a kasszához, viszont eléri nálam, hogy elolvassam a fülszöveget, illetve utána nézzek az írónak. Ha ezután jön (és gyakran jön) az érzés: "Ez nekem kell!" Akkor felkerül a beszerzésre váró listámra.
A könyvek drágák (jó, rendben olykor egész tisztességes akciókat is kifoghatunk, de alapvetően kijelenthetjük, nem olcsó hobbi a könyvgyűjtés), ezért elvárhatjuk, hogy kívül-belül igényes kivitelezésük legyen.
Én imádok borítókban gyönyörködni, és mások blogjaiban is szemezgetni velük. PuPilla rendszeres rovatot vezet, amiben szebbnél szebb borítókat vonultat fel és megtippeli miről is szólhatnak a mögéjük rejtett írások.
Amadea minden héten elhozza az aktuális legszebbnek nyilvánított borítót.
Nem vagyunk felszínesek, csak finomra hangolt az esztétikai érzékünk.
Hogy miért született meg ez a poszt?
Mert szeretnék csak úgy a teljesség igénye nélkül mutatni nektek néhány általam "lájkolt" borítót :)
Éppen a múlt hónapban írtam arról, hogy én, ha a szerző, cím, borító szentháromság nem fog meg, akkor a fülszövegnek esélye sincs. Nem veszem kézbe, nem olvasom. (http://hatodikalabardos.freeblog.hu/archives/2011/07/04/A_meret_igenis_lenyeges/) Igaz én a méretről értekeztem.
VálaszTörlésA borítónál nem mindig a tetszetősség kelti fel a figyelmem. Például Szécsi Noémi Utolsó Kentaurját, vagy Pennactól A foglalkozása bűnbakot azért néztem meg, mert baromi idétlennek találtam a borítóját.
Velem is volt már olyan. hogy morbid, illetlen borítóra felkaptam a fejem, és elolvastam a fülszöveget, utána meg a könyvet :)
VálaszTörlés