Könyvmoly kontra magyartanár- Az Olvasás 7 Hete- VI. felvonás

Az iskolai irodalomórák bátorítanak (az olvasásra) vagy tántorítanak?  

Csak a saját tapasztalatomról beszélhetek. Ha mindössze a középiskolai irodalomórákon találkozok a könyvekkel, ha nem lennék születésemtől fogva fogékony az irodalomra és az olvasásra, akkor biztosan egy életre elmegy minden kedvem. Egy jó magyartanár csodákra is képes lehet. Diákokra hangolódva, őket bevonva, véleményükre, saját gondolataikra építve, együtt érdekessé tehetőek még az orosz realista írók is. ( Ne vessetek meg, nem diszkriminálok,de az oroszok eddig nálam nem jöttek be.)

Nekem nem volt szerencsém ilyen tanárhoz, az enyém nem volt kíváncsi az önálló gondolatokra, ha jó jegyet akartunk kapni, elég volt visszamondani az Ő véleményét, ami szorosan követte a tankönyvben leírtakat.

Volt egy érdekes eszmecserénk Az arany ember elemzése során. Fel kellett sorolnunk a főhős, Tímár Mihály tulajdonságait. A többiek szépen sorban felelték: okos, bátor, leleményes, hősies. Hozzám ért a sor, és belőlem kibukott: GYÁVA.  Volt ám arcizomrándulás és hörgés, de hisz ilyet nem ír a tankönyv!

Szépen kifejtettem, igen, bátor és hősies, hiszen a háborgó folyóba ugrik, hogy kimentse a bajbajutott hölgyet. Okos és leleménye, mert megmenti a kincseket, és amihez csak nyúl arannyá válik, hatalmas és sikeres üzletember lesz. DE ami a magánéletét illeti, hogy évekig nem tud dönteni a két nő között, és a végső elhatározást sem Ő hozza meg, hanem a véletlen határozza meg (Jókai végre megkegyelmezett Misinek, lehet már ő sem bírta idegekkel), ebből és csakis ebből a szempontból a mi bátor hősünk piszkosul GYÁVA.

Tanárnőmet nem hatotta meg a logikus érvelésem, az még rémlik, hogy ellenérvei nem voltak, meg az, hogy ettől a ponttól kezdve nem fárasztottam magam nyilvános gondolkodással, szépen felmondtam a tk-t, mert az Szent, és minden úgy van, ahogyan abban áll!

Úgy szerettem volna egy olyan tanárt, mint amilyet Robin Williams alakít a Holt költők társaságában! Ó kapitány, kapitányom!  Érte én is!!!

Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok?

A fejétől bűzlik a hal, szokták mondani. Felnőtt már egy olyan generáció, amelynek tagjai keveset, alig vagy egyáltalán nem olvasnak (bulvár, szenny sajtó szemetének nyálazása nem minősül értékes olvasmánynak), az ő gyerekeik pedig még kisebb eséllyel lesznek könyvszerető emberek, nincs meg előttük a követendő helyes példa.

Az első osztályban gyorsan ledarálják a gyerekkel az abc-t, feszített tempóban megtanulnak írni és olvasni. Mégis a nagy átlag helyesírása és az szövegértési eredményei siralmasak. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az alapok elsajátítására, begyakorlására.

Ne csak olvasni tanítsuk meg a kicsiket, hanem érteni is, azt amit elolvasnak.

Technika és internet függő felgyorsult világunkban, azoknak, akik még nem éltek át könyves élmény, unalmasnak, túl lassúnak tűnhet egy könyv elolvasás, ezért bele se vágnak.

Tesóm nem értik, hogyan vagyok képes egy helyben ülni, feküdni 300-400 oldalon át. Ő és a többiek se tudják, hogy nem vagyok mozdulatlan, az elmém a lelkem soha nem látott világokban, tájakon vándorol, olyan kalandokat élek át, amit ők még elképzelni se tudnak, és sajnos addig nem is lesz részük hasonlóban, míg könyvet nem ragadnak!

   

Ön mit olvastatna az ifjúsággal? 

Tudom, hogy nem belőlem lesz népművelő, és nem én fogom megváltani a világot, de kicsiben megteszem,a mit tehetek, hogy népszerűsítsem és másra is átragasszam szenvedélyem.

Lilla, kor 13 és fél, státusz: nem szeretek olvasni, tini lány vagyok, szerelmes vagyok a szerelem gondolatába, imádok lovagolni.

Nos, nála nem történelmi kötelezőkkel próbálkoznék első körben. Inkább olyan könnyed, szórakoztató irodalommal, ami megfelel a korának és az érdeklődési körének.

Így is tettem! Nem biztos, hogy örült, amikor a névnapján megleptem két Vavyan Fable könyvvel (mindkettő lovas regény), de bejött. Pár hétre rá jött az sms: Elolvastam a Vakvágtát! Imádom!

Azt hiszem, valahogy így kellene kezdeni általánosban, olyan olvasmányt keresni, ami illeszkedik az érdeklődési körükhöz. Ez nem azt jelenti, hogy én kidobnám, az Egri csillagokat, vagy A kőszívű ember fiait. Pusztán csak későbbre halasztanám a találkozót. Előbb szerezzenek olvasási rutint és csak utána gyürkőzzenek neki a nehezebb falatoknak. Hiszen egy kezdő hegymászó első útja se a Mount Everest-re vezet.

Ez a bejegyzés az Olvasás 7 Hete keretében született meg.