2011. április 5., kedd

Maryrose Wood: Méregnaplók

A növényekkel nekem nincs könnyű dolgom. Nem tudom őket életben tartani, vagy kiszáradnak, vagy agyon gondozom, és abba pusztulnak bele. Anyukám viszont bolondul értük. Ő amolyan suttogó. Beszél hozzájuk, énekel nekik, simogatja őket. Teljesen beleillik a könyv szereplői közé. Akár Gyom anyukája is lehetne :)

A tizenhat éves Jessamine Luxton a Hulne Apátság romjai között él édesapjával, a köztiszteletben álló gyógyszerésszel, aki szenvedélyesen kutatja a gyógynövények titkait. Ennek érdekében a világ minden tájáról igyekszik beszerezni a különlegesnél különlegesebb egyedeket, melyek közül a legveszélyesebbeket egy zárt méregkertben tartja. Egy napon különös fiú érkezik a Hulne kunyhóba: a rejtélyes látogató neve Gyom, és a jelek szerint nem csak a nevében kötődik a növényekhez.


Ahogyan a kúszónövények körbetekeregnek a fák törzsén, egyre magasabbra és magasabbra, úgy szövi Maryrose Wood a történetet. Végig burjánzik benne a búskomorság, és talán pont ettől lett olyan jó.
Nagyon tetszett a naplóforma. A napló-és levélregények olyan személyes, bensőséges és intim varázs birtokosai, amivel sokakat, köztük engem is azonnal megfogtak maguknak.

Jessamine elszigetelve él. Apja gyakran napokra magára hagyja, és jobban érdeklik a növények, mint a saját lánya. Jessamine magányos. Egészen addig, míg meg nem jelenik Gyom. Az ő karaktere először furcsa volt számomra, azután érdekes lett, végül megkedveltem.
A növényekről már nem is beszélve. Élők, tulajdonságokkal, személyiséggel. Jók és rosszak is akadnak közöttük.
Egy bajom volt a könyvvel: túl rövid nekem :) De emiatt is jó olvasás a még nem túl rutinos, kezdő könyvfalóknak!

A Méregnaplók egy trilógia első, jól sikerült kötete. Élethű szereplők, nincsenek vámpírok se vérfarkasok, ifjúsági és fantasy, szórakoztató, romantikus, és Méregkertben vár a titok, csak be kell lépnünk a kapun…
Ami nagyon tetszett: A regény hangulata, és maga a történet.
Kedvenc idézet: "Minden vad teremtményt meg lehet szelídíteni, ha az ember tud nyugton ülni és várni."
Borító: az összkép megfogott. Csak sokára esett le, hogy két különböző kezet látok:) Nagyon tetszik!  A két belinkelt angol nyelvű borító is!
Pontozás: 4
Kiadó: Lybrum
219 oldal
Eredeti cím: The Poison Diaries
Fordította: Hudácskó Brigitta

4 megjegyzés:

  1. Fú, nekem nagyon nem tetszett ez a könyv. De valószínű azért, mint azt írtam is a molyon, mert én már túl koros vagyok hozzá.:))))

    VálaszTörlés
  2. Akkor én meg még nagyon gyerek vagyok:)

    VálaszTörlés
  3. Már régóta szeretném megszerezni ezt a könyvet.:)

    VálaszTörlés
  4. Én is sokáig vártam, de nem csalódtam benne:)

    VálaszTörlés