Felhők fölött...

Hó, csillagok, könyvek…

…álmodozni hívnak… 

Megidézve...(5)

 Általában olyan könyvből szoktam idézetet hozni, amit éppen olvasok, de az mostani olyan idegesítő és borzalmas, hogy még a végén örökre elriadtok a blogomtól.

Régebbi olvasmányaim között szemezgettem, amikor is beugrott milyen klassz regényt is adtam a múlthéten ajándékba az egyik unokatesómnak. (Ha csak fele annyira fog neki tetszeni, mint amennyire kedvenc nálam, akkor már jól választottam.)

„Most először értem meg, hogy meghalni könnyű. Élni nehéz.”

„De ha Adam iránti szerelmedet akarod a zene iránti szerelmed helyett, azt is választhatod. Akár így, akár úgy, mindenképp nyersz valamit. És persze akár így, akár úgy, mindenképp vesztesz is valamit. Mit mondhatnék neked? A szerelem egy büdös kis ribanc.”

                                               Gayle Forman: Ha maradnék

Ez a nő úgy ír, hogy közben kitépi a szívemet és csavar rajta néhányat! 

Colin a kádban

Ha az ember lánya "rágooglizik" kedvenc színészére, és a képtalálatok között szemezget, teszi mindezt úgy, hogy közben reggelizik (esetemben hatalmas adag eper), készüljön föl az esetleges fulladás veszélyére. Mert bizony egy-egy kép láttán előfordulhat, hogy elfelejt olyasmit, mint rágni-nyelni, és ez igen veszélyes, ha közben gépiesen kanalazza tovább az ételt.
Az eper nem volt olyan édes, mint Colin a kádban :)

Nem mellékesen tegnap rábukkantam erre:

Athenaeum kiadótól jön, még nincs pontos dátum.

Vajon mit olvasok?

Nima kitalált egy nagyon jó játékot, ami ad egy kis lökést nekünk könyveseknek, hogy függetlenedjünk picit a Molytól, és visszataláljunk saját kis blogos közösségünkbe.

Magam is észrevettem, hogy az utóbbi negyedévben alig illetve nyögve nyelősen születnek a könyves bejegyzések. Pedig olvasok ám gőzerővel. Most is itt bökdösi az oldalamat 7-8 könyv, hogy írjak már róluk, de valahogy egyszerűen nem tudok neki kezdeni. Leginkább csak a Molyon értékelek, és ez nem jó így. Hiszen 1,5 éve azért indítottam a blogot, hogy legyen egy saját olvasónaplóm, illetve megosszam azzal, aki kíváncsi rá a gondolataimat, élményeimet a könyvekkel kapcsolatban. Úgyhogy most kell egy kis visszavonulás ide. Több törődést igényel a saját virtuális kis játszóterem.

A játék lényege, hogy nem jelölöm a Molyon azt a könyvet, amit épen olvasok. Írok róla pár sorban, és ti meg találgathattok, melyik regény is lehet ez.  

-         nagyon népszerű, és egy sorozat első része

-         a főszereplő igazán szeret olvasni, sok könyvet megemlítenek a történetben

-         visszavisz az iskolapadba

-         nem fiús olvasmány

Többet csak akkor mondok el róla, ha nem érkezne egyetlen helyes megoldás sem. Lehet bátran kommentelni, ha nem a keresett könyv címét karcolnád, akkor sincs baj, legalább kapok tippeket további olvasásra.  


Update: Gretty nagyon gyorsan kitalálta, hogy a Szent Johanna Gimit kezdtem el olvasni, legközelebb rejtélyesebbnek kell lennem :) 
A könyvről annyit, hogy nem én vagyok a célkorosztály, de akkor is kell nekem! :) 

Csorog a nyál, sajog a szív

Ha megnyerném az ötöst, nem kellene nekem kacsalábon forgó palota, csili-vili autó, se helikopter a tetőre. A legnagyobb luxus számomra az lenne, ha megvalósíthatnám álmaim könyvtárszobáját és telepakolhatnám sok-sok szépséges könyvvel.

Íme, néhány inspiráló kép: 

Még a térdeim is beleremegnek... (sóhaj) 

Tél/Tavasz

Egész nap szakadt és még mindig esik nálunk a hó. Imádom, de már elegem van a télből. Napfény, madárcsicsergés, rügyező fák, virágillat. Tavasz! Óh, de várlak! Gyere minél hamarabb!

Ha a természet nem is akar még felébredni téli álmából, a blog köntösét azért én felfrissítettem. Jól esik ránéznem! Remélem nektek is tetszik.

Még egy két oldal elem vándorol ide-oda, de az összkép így marad. 

Vonzalom

Van az úgy velem, hogy nagyon-nagyon, de nagyon vágyok egy könyvre (mikor nem?), és minél előbb be akarom szerezni, hogy azonnal olvashassam. Elköltöm a könyvpénzt, zsebpénzt és még a bugyipénzt is ha kell, csak hogy enyém legyen a kincs. Végre a polcomon van az áhított zsákmány, elhárul a veszély, senki nem vásárolhatja fel előlem az utolsó példányt. Itthon a polcomon parádézik. Eldicsekszik a többi könyvnek: „Én vagyok a nagy szerelme! Csak rám gondol!” Kacérkodik velem, és már könnyen beadná nekem a derekát.

Erre mit csinál az én csalfa szívem?  Gyengéd érzelmeket kezd táplálni egy másik iránt!

Ezzel a halandzsával oda akarok kilyukadni, hogy hiába van itthon két olyan regény is, amiknek megjelenését is tűkön ülve vártam, csak kerülgetem őket. Gondoltam, na majd ma belevágok az egyikbe! Erre reggel a polc előtt állva valami földöntúli erő más irányba terelte a kezem, és egy régebben beszerzett darabot ragadtam meg. Teljesen belefeledkeztem, és nem menekülhettem előle.

Hogyan választom ki, hogy mit olvasok?

Nem én választok, a könyv választ engem!