Cashore kisasszony engem megnyert magának már A garabonccal, így tűkön ülve vártam a folytatást. Nagyok voltak az elvárásaim, de nem kellett csalódnom.
A tartalom ismertetésében és a poszt többi részében sem lesznek spoilerek. Bár az első és a második (az előzmény) rész szorosan nem kapcsolódik egymáshoz, és a főbb szereplők is mások mind a kettőben, mégis sorban érdemes olvasni, mert a Zsarátban sok utalás van A garaboncra.
Völgyefölde királyságában háború veszélye fenyeget. A trónon a fiatal Naris király uralkodik, a sereg élén pedig testvére Brigan herceg áll. A béke mégis veszélyben forog, hiszen az előző uralkodó, a fivérek atyja gyengekezű és igazságtalan volt. Bábja EnCiánnak, egy igazi emberszörnynek. Hiába lépett helyükbe egy igazságos király, és állt helyre a rend, mégis vannak ármánykodó földesurak, akik magukénak akarják tudni a birodalmat.
Völgyefölde egy távoli zugában él egy lány, Zsarát. EnCián lánya, aki a világon egyetlen dologtól fél igazán, önmagától, attól, hogy nem tudja megtagadni a természetét, és olyanná válik, mint amilyen az apja volt.
A gyűlölt szörnyeteg lánya az egyetlen, aki segíthet megmenteni a királyságot…
Adott egy izgalmas, feszültséggel teli történet, amiben nem elég, hogy meg kell menteni egy egész birodalmat, de emellett még a szereplőknek is meg kell küzdeniük a múlt terheivel. Egymásnak feszülnek az indulatok és a sérelmek, amiket alapból nehéz kezelni, de nem könnyíti meg a helyzetet ösztönös elemi erejű vonzalom sem.
Imádtam ezt a sok vívódást, belső harcot, feszültséget, érzelmi és verbális párbajt. Igazán nekem valók az ilyen történetek.
Szeretem az írónő stílusát és a világot, amit létrehoz, azt az érzést kelti bennem, mintha egy középkori lovagi tündérmese lenne, modern elemekkel.
Rajongok a hősnőiért, akik nem elveszett, megmentésre váró királykisasszonyok, hanem rendkívüli, erős, harcias teremtések, akik megvívják saját harcaikat.
Rajzolt nekem egy olyan férfi karaktert, akit nem tudok nem imádni. Brigan herceg rejtélyes, hallgatag, nehezen megközelítő, azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Az a típus, aki az első, második, harmadik körben is alig mutat magából valamit, de minden csepp türelmet megér.
Zsarát és Brigant mellett ott volt még a másik három királyi testvér és Íjjász karaktere is, akikre nem lehetett nem oda figyelni. Nagyon könnyen megszerettem őket és egyenként izgultam értük. A végén nem bírtam ki könnyek nélkül.
A garabonc egy hangyányival jobban tetszett, de még így is nagyon bejött a Zsarát is. Repesve várom a harmadik kötetet, amiben végre a szálak összeérnek!
Ami (aki) nagyon tetszett: Zsarát képessége, Brigant karaktere, a stílus, a világ
Kedvenc idézet: „Zsarát hegedűje felsírt.Sírt a halottakért,és sírt az élőkért,akkik itt maradnak,hogy búcsút intsenek a távozóknak.”
Borító: Tökéletes!!! 5/5 (Csak ne kopna róla az arany színű felírat)
Pontozás: 5/5
Kiadó: Könyvmolyképző (Vörös Pöttyös)
483 oldal
Eredeti cím: Fire
Fordította: Balogh Eszter és Szalai Virág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése