2011. július 5., kedd

Benina: Bíborhajú 1.-A Boszorka fénye

Sokáig vártam ezzel a könyvvel, és kicsit félve kezdtem bele. Tavaly télen a Könyvmolyképző Kiadó megjelentetett három regényt három fiatal kezdő magyar írónőtől. Nagyon lelkesen kijelentettem, én bizony mindegyiket olvasni fogom. Kettőre már sor is került, különböző mértékben ugyan, de mind a kettőben csalódtam, többet, mást, jobbat vártam. Ezért aztán Benina könyvét beláthatatlan ideig halasztottam.
Időről-időre azért szembe jött, hol a molyon, hol egy blogban, könyvesboltban, és még a buszon is. Csak nem hagyott engem békén!
Így indultam neki a Bíborhajúnak…

Claire egy boszorka, de nem ám egy átlagos boszorka, hanem a tiszta vérű Utolsók egyike. Veleszületett különleges és hatalmas ereje van, ami még nem teljesedett ki, így még maga a lány sem tudja, mire lesz egyszer képes. Szüleit korán elvesztette, ember- varázserőtől mentes - nagybátyja nevelte fel, Gideonnal az öreg mentorral közösen.
Claire tudja, hogy állandó veszélyben van, mert a boszorkányüldözők felbérelték a zsoldosokat, hogy végezzenek az összes tiszta vérűvel. Amikor a Zsoldos rátalál a lányra, csak úgy menekül meg, hogy szeretett mentora az életét adja érte. Claire világa összeomlik….
Ezután jelenik meg Kellan Black a félig démon, félig boszorkány, aki teljes mértékben titokzatos és baljóslatú srác…
A történet pedig innentől lesz igazán érdekes.

Érződik-e rajta, hogy elsőkönyves szerző?
Igen.
Vannak-e benne klisék?
Bőven. Nem okozott hatalmas meglepetéseket. Gyorsan kitalálható, kivel mi lesz. (Na jó, azért volt egy bizonyos dolog, ami váratlanul ért, és én soha nem gondoltam volna.)

Benina nagyon tud írni! Engem az első soroktól kezdve megfogott, ahogyan játszik a szavakkal. Olvasmányos, dallamos. Belemerülsz és eszedbe se jut, hogy  a könyvön kívül is van még világ.
Egyik éjjel nem tudtam aludni. Hajnali kettő táján gondoltam belelapozok a Bíborhajúba, hátha elálmosodok. Én bolond! Mire feljött a nap elfogyott a könyv utolsó 200 oldala.

A regény karakterei jól kidolgozottak, nagyon lehet őket szeretni.
Egyedül Maxine idegesített, de ő piszkosul. Viszont megnyugtató, hogy a szereplők jelentős részét is irritálta, nem csak engem.
Kellan abszolút kedvenc karakter lett! (Nem csak azért, mert Benina mutatott képet arról, hogyan is képzeli el Kellant. Mint David Boreanaz alias Booth ügynök.)
Tetszet a varázsvilág. Remélem, a következő kötetben még többet láthatunk belőle.

Amit nagyon nem értettem, hogy Claire-t már üldözik, vadásznak rá, akkor miért maradnak otthon, miért nem menekülnek el? Én biztos nem tudnék az iskolapadban üldögélni, miközben veszélyben van az életem. ( Általánosságban igaz a YA regényekkel kapcsolatban, hogy  picit már unom azokat a részeket, amikor a gimiben vannak a szerepkők)
A Jane Eyre idézetekért, és párhuzamokért részemről külön plusz pont jár!

A Bíborhajú- A Boszorka fénye egy trilógiának tervezett sorozat első része. A Boszorka démona címmel még idén megjelenik majd a folytatás.

Csak ajánlani tudom annak, aki egy romantikus, lendületes, izgalmas, olvasmányos és színvonalas ifjúsági regényre vágyik.
Benina maga is egy boszorka, engem sikeresen hipnotizált az írásával J

Ami nagyon tetszett: A varázsvilág, amit felépített. Claire haja, bőre- ezt nem részletezem, mert túl spoileres lenne. Kellan karaktere, Kellan-Gideon szál.
Aki nem tetszett: Maxine
Kedvenc idézete(i)m:  „kis boszorkám”
                                   „… beleolvadt a létezésembe.”
És még nagyon sok lenne, teli cetliztem a könyvet!
Borító: Nagyon bejön a tűzvirág! Lassan elkopik, annyit simogattam. Ez a fan-borító is tetszetős! 
Pontozás: 4,7/5
480 oldal ( nem számoltam bele a függeléket, tartalomjegyzéket és az olvasói véleményeket)

3 megjegyzés:

  1. De örülök, hogy tetszett neked :) Nagyon várom a következő részt!

    VálaszTörlés
  2. Na akkor nekem is kell ez a könyv

    VálaszTörlés
  3. Üstökös: akkor már ketten vagyunk :)
    Szilvamag: Remélem tetszik is majd!

    VálaszTörlés