2011. március 6., vasárnap

Georges Simenon: Maigret nyaralni megy

Be kell valljam, a borító vet rá, hogy elolvassam a fülszöveget. Megláttam, beleszerettem. Ínycsiklandozó, tipikusan olyan, ami beindítja nálam az „ez kell nekem” funkciót!
Ez volt az első Maigret könyvem, és az első Georges Simenon írás is, amit olvastam, de biztosan nem ez lesz az utolsó.
Kedvenc belga nyomozom, Poirot méltó kollégájára bukkantam a francia főfelügyelő személyében.


Maigret nyaralni érkezett a tengerparti kisvárosba, Madame Maigret viszont nyaralásuk harmadnapján vakbélgyulladással korházba kerül. A felügyelő szorgalmasan látogatja a klinikán, míg egy nap valaki, egy rejtélyes üzenetet csempész a zsebébe.
„Szánja meg, kérem, és látogassa meg a 15-ösben fekvő beteget!"
Ugyan ki kéri erre, és vajon miért?- merül fel Maigretben a kérdés. Mielőtt választ kapna rá, a 15-ös korterem betege, egy fiatal lány, meghal.
Az autóbaleset következményeként, ami két nappal korában szenvedett el? Vagy valakinek az útjában állt?
Maigret szürke állománya munkához lát, és miközben sorra látogatja a kávézókat és vendéglőket, issza a jó fehér borokat, szépen, apránként egymáshoz illeszti a kirakós darabjait.
Élveztem a regény hangulatát, szinte hallottam a háttérben szóló francia zenét.

Maigret felügyelőről nem sokat tudtam meg, azon kívül, hogy szereti a feleségét, és a pontosságot, e mellett szeret még inni is, és jól bírja az alkoholt. Kevés tudásom oka, hogy még eddig más történetet nem olvastam róla. Az viszont kétségtelen, hogy nem egy hétköznapi figura, és zseniális koponya.
A könyv igazán jó krimi, és mint minden jó krimiben, itt is igaz, hogy egy hulla még nem hulla. Nekem Agatha Christie világát idézi, de mégis más volt, tudott pluszt nyújtani.
Szeretem, amikor egy gyilkosságot, vagy egy gyilkos indokait érzelmi szempontból is jól jellemzik, és Simenonnál ez tökéletesen átjött
Összegezve: ismét van kedvem krimit olvasni, és Maigretből ennyi még nem elég!
A könyvet köszönöm az Agavenak!
Ami nagyon tetszett: A regény világa, hangulata. Maigert karaktere, észjárása.
Borító: Zseniális! Számomra legkedvesebb helyet juttatta eszembe!
Pontozás: 4,5
Kiadó: Agave
166 oldal
Eredeti cím: Les Vacances de Maigret
Fordította: Bánki Ágnes
Az íróról:
A belga születésű (1903-1989) író, a francia nyelvű irodalom világszerte ismert alakja. Bár írt "kemény" regényeket, mégis detektívregényei, és az általa teremtett Maigret főfelügyelő elhomályosította ezeket. Az Agave ígérete szerint idén megjelentetnek a további Maigret krimik mellett kettőt is a "keménye" írásai közül.
A kiadó készített a sorozatnak egy klassz kis oldalt
Érdekességek (Forrás. wikipédia):
- Bár február 13-án született, babonából 12-ére jegyezték be.
- Egyik hírhedt őse volt a bűnöző Gabriel Brühl, aki az 1720-as évektől garázdálkodott Limburgban, amíg 1743-ban fel nem akasztották. Simenon később írói álnévként használta a Brüll nevet.
-Három éves korában olvasni tanult az ovodában.
-Tizenkét éves Simenon átélte hosszú élete első szexuális kalandját. Néhány évvel később Simenont már „10 000 nő férfija”-ként ismerték, beismerten szexfüggő volt, akinek napi háromszori szeretkezésre volt szüksége. Valószínűsíthető viszont, hogy bár a Simenon életében szereplő nők száma óriási, azért jóval kevesebb, mint 10 000. Ebből a szempontból igen-igen különbözött regényalakjától, Maigret-től, aki feltételezhetően teljességgel hűséges volt Madame Maigret iránt.

5 megjegyzés:

  1. Jól hangzik. Ajánlom neked Karen Rose krimijeit is, abban sem lehet csalódni. :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Elhaym, még tőle sem olvastam, de utána fogok nézni!

    VálaszTörlés
  3. Nekem a borítóról a Váratlan utazás jutott eszembe. :o)

    VálaszTörlés
  4. Igazad van Niki! Nekem a Váratlan utazás csak második körben:) Ahova nyaralni járok, ott van egy csöpp sziget, nincsen rajta semmi, csak egy világítótorony áll magányosan, hogy jelezzen a tengeren utazóknak.

    VálaszTörlés