Fülszöveg:
"EGY SZENT ESKÜ
EGY BUKOTT ANGYAL
EGY TILTOTT SZERELEM
A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát.
Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között - és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül."
Előszőr éreztem,hogy ennek a könyvnek nem én vagyok a célkorosztálya. (Öregszem?! :S ) Az Alkonyattal is így voltam. Elő kellett hívnom a 15-16 éves énemet. (Meglepően könnyen ment :P ) Élveztem az olvasást, a történetet, és nem érdekel, hogy öregszem, akkor is NEKEM VALÓ!!!
Úgy gondoltam bemutatom a két főszereplőt, de nem a saját szavaimmal. Beszéljenek ők egymásról, aztán majd lefordítom a szavakat, ahol szükséges.
Folt (Patch) szerint Nora:
"Intelligens. Vonzó. Sebezhető." -Ezt nem hiszem, hogy magyarázni kellene. Tetszik neki a lány. Pont.
Nora szerint Folt:
" A srác magas, sötét, idegesítő."- Értsd: Vonzó, szexi, pimasz. Egyik percben neki esnél mert annyira felbosszant az önelégült mosolya. A másik percben neki esnél, mert elcsábít a másik molya.
Meg kell dicsérnem Beccat. Folt személyében egy imádnivaló karaktert teremtett, akitől lehet egy picit félni, aki zavarba ejt, akiért lehet izgulni, akit lehet szeretni. Folt nekem olyan lett, mit a kedvenc 86%os fekete csokoládém. Sötét, különleges, kicsit első harapásra keserédes, végül a számban lágyan elolvadó, és soha nem elég belőle.
Van abban valami félelmetes és izgató, hogy jóformán a semmiből feltűnik egy titokzatos idegen (aki mellesleg még jóképű is), és mindent tud rólad. Többet, mint amennyit te valaha is elárulnál magadról. Szinte olvas benned.
A regényben egy-két helyen mintha hézag lenne, de nem zavaró, szemet hunyhatunk e fölött az apró hiba fölött.
Éjszakába nyúlóan olvastam. Bizonyos részeknél Nora-val együtt azt hittem megörültem, féltem. Ha valaki az én agyamban turkálna így, lehet kényszerzubbonyra szorulnék.
Akiknek bejött a Twilight és Claudia Gray-től az Evernight, azoknak bátran merem ajánlani. De azoknak is akik szeretik a fantasy-t, a borzongást, a szerelmet, az parázs flört csatákat...
Engem megfőzött, annyira, hogy a sorozat folytatását, a Crescendo -t (amerikai megjelenés 2010. október 19.) is elfogom olvasni.
Ami nagyon tetszett: Folt szövegelése, Folt és Nora konyhai jelenete
Kedvenc idézet(ek): "Nem ölök meg olyan embereket, akik fontosak nekem. És te a lista élén állsz."
Borító: Tetszik! Tetszik! Tetszik! Keménytáblás védőborítós és puhatáblás ragasztókötött változatban is.
Pontozás: 4,5
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
360 oldal
Eredeti cím: Hush, hush
Fordította: Farkas Orsolya
A könyvet köszönöm a
Az íróról:
1979-ben született (Oregon, USA). A Hush, hush-t már azelőtt írta, hogy Stehpanie Meyer Twiligh-t könyve befutott volna, a kiadója mégis arra kérte, hogy írja át a biológia órás részt, mivel Meyer regényében az elején is van hasonló jelenet. Becca ezt nem tette meg, mert egy a regényének alapötlete, egy a saját gimnáziumi biológia órájának eseményeiből indult ki. (Szerény véleményem szerint, nagyon jól tette, hogy nem engedett, és nem írta át!) Folt karakterét állítólag egy korábban ismert személyről mintázta, természetesen nem árulja el kiről :) A Hush, hush még megjelenése előtt 13 országban értékesítették.
Folytatás: Crescendo
Saját honlap: http://beccafitzpatrick.com/
Saját blog: http://bec-fitzpatrick.livejournal.com/
A molyon már írtam, hogy kár, hogy megint egy könyvsorozat, kicsit unom, de az írásod visszahozta azt a kevés kedvem hozzá, ami volt, és még egy kicsit többet is.:)
VálaszTörlésÖrülök, hogy visszajött a kedved:) Én kifejezetten szeretem a könyvsorozatokat, különösen akkor, ha egy könyv jó, vagy ha megszerettem a szereplőit, mert akkor, ha folytatásos nem ér véget velük a "kapcsolatunk" :P
VálaszTörlés