Cecelia Ahern: Ajándék

Hogy kedvelem-e az írónőt? Határozottan Igen! Tetszett-e minden könyve? Határozottan Nem! Ahern összes regényét olvastam, sorban, ahogy megjelentek. Az elsőket még azelőtt, hogy az U.i: Szeretlek-ből film készült volna, és ezzel párhuzamosan felkapottá vált volna az író. A kedvencem még mindig, és szerintem ez már így is marad, az U.i:Szeretlek! Az utolsó oldallal végezve, miután letettem azt a könyvet, megfogadtam, én többé Ahern könyvet nem olvasok. Megérintette, és kegyetlenül összetörte a lelkem, és ez csak az első regénye volt. Mi lesz még később? Nem, velem ezt nem csinálja meg még egyszer! Ehhez képest  kiadtak tőle még egy könyvet, aztán még egyet, majd egy újabbat, és én mit csináltam? Szépen sorban elolvastam őket.
Ajándék fülszövege:   
"A kevély üzletember, Lou Suffern folyamatosan küzd az idővel, még álmában is csak a munka jár az eszében. Családjának meg kell harcolnia minden vele töltött pillanatért. 
Egy hideg téli reggel munkába menet Lou megismerkedik a hajléktalan Gabe-bel, és egy pillanatra mégis meglágyul a szíve: állást szerez a fiúnak a cégnél. Ez a ritka jócselekedet többszörösen megtérül: Gabe szerencsét hoz Lounak, sőt, úgy tűnik Gabe segítségével elérheti, amit mindig is akart: végre egyszer lehet két helyen! Azonban rá kell jönnie, a rohanás sem mindig kifizetődő, és karácsony reggeléig még sok mindent rendbe kell hoznia a családjával..." 
Magam köré tekerem a kedvenc pihe-puha pokrócom, a szobában kellemes meleg, kezemben egy hatalmas méretű bögre, benne a kedvenc Milford teám, a Winter Delight (almás, fahéjas, karácsony illatú csoda). Rajtam nem múlik, én már hangulatban vagyok! 
Karácsonyi történet. Karácsonyi hangulatot ígér. 
Lassan indul be. Lassan jön a hangulat is. Leginkább csak a vége felé. Érzek ebben némi szándékosságot. 
Lou Suffern egy tipikus 21. századi üzletember. Üldözi a sikert, az elismerést és az azzal járó pénzt, anyagi javakat, kiváltságokat. Mindig rohan, legtöbbször egyszerre kellene két helyen lennie. Soha nem éli meg a pillanatot, hiszen fejben már a következő helyen, a következő feladatnál jár.
Lou egy seggfej! (Valahol, ő is egyetért ezzel). Úgy éreztem, nem kell kedvelnem, mert nem érdemli meg. Akár haragudhatok is rá! Hiszen itt van egy ember, akinek mindene megvan. Jó munka, szép, ház, csodás feleség, 2 pici, elbűvölő gyerek. De neki ez nem elég! Még többet akar elérni a munkában! Hiszen minél magasabban van, annál több zöldhasú jár, és ő annál sikeresebb ember lesz. Vajon ettől lenne sikeresebb? Dühös voltam, mert Lou nem látta, minden nap elment mellette, és észre sem vette, mi a legnagyobb sikere, amit elért az életben. 
Aztán eljött egy pont, amikor rájöttem Lou nem is seggfej. Pont olyan, mint mi, a többi hétköznapi ember. Azért haragszok rá, mert több dologban én is hasonlóan cselekszek. Nem is rá haragszok, hanem magamra?! Egyszerűen átrohan az életen. Elrohan az igazán fontos, és értékes dolgok mellett, és erre csak akkor döbben rá, amikor már elfogyott az ideje. Nem így járunk mi többiek is? 
Lou szerencsés ember. Megkapja a legnagyobb ajándékot: Időt! Az időből soha nem elég, nem adható, nem lehet venni belőle egy adagot a boltban. De az a kevés, ami jut, megosztható. Értékesebb minden másnál, hiszen, ha elmúlik, már nem jön vissza.
Lou mégis kap egy keveset ajándékba. Csoda kell hozzá! Karácsonyi csoda! 
Többen azt fogják mondani: Nem a legjobb Ahern könyv! Egyetértek. Viszont, a mondanivalója mellett nem lehet simán elmenni! 
Hogy mit tanultam én? 
Arra figyelj, ami igazán lényeges! Vedd észre, hogy kik vesznek körül, és vedd észre, hogy szeretnek! 
Halál, Élet, Szerelem, Család, Szeretet, Ajándék, Megváltás- Ettől lett mégis jó ez a regény! 
És, most mit szeretnék? Apukám kezébe nyomni, hogy olvassa el, mert ő még nálam is jobban hasonlít Lou-ra! 
Cecelia-nek üzenem: Most is megérintettél, és összetörtél, éppen ezért fogom elolvasni a következő könyved is! 
Ami nagyon tetszett: Az, amit Lou mond a lányának, amit tudtán kívül az egész családja hall. 


Kedvenc idézet(ek):" -Jaj, Gabe vagyok- nyújtotta a kezét.- Gabriel, de az ismerőseimnek csak Gabe.
                                 Kezet ráztak. Meleg bőrkesztyű rázta a hideg kezet. 
                                 - Lou vagyok, de az ismerőseinek csak egy faszkalap." 

Borító: Tetszik, mint egy igaz becsomagolt ajándék. De ez a másik borító is tetszik! 


Pontozás: 4
Kiadó: Athenaeum Kiadó
296 oldal
Eredeti cím: The Gift
Fordító: Cseicsner Otília

A könyvet köszönöm a

Athenaeum Kiadónak

Az íróról: 

Mindenhol úgy mutatják be őt, mint a volt ír kormányfő lánya. Szerintem ezt a szerepet már rég kinőtte. Az édesapját kellene úgy emlegetni, hogy tudjátok annak a híres írónőnek az apukája. Első regényét (U.i: Szeretlek) alig 23 évesen írta, nyomban hatalmas siker lett, több mint 40 országban adták ki. Forgatókönyvíró, és producer. További regényei: 

Bárcsak láthatnál

Ahol a szivárvány véget ér

Bennem élsz

Talált tárgyak országa