Carrie Ryan: Kezek és fogak erdeje

Amióta az eszemet tudom, szeretem a horrort. A jó horrort. Láttam egy-két zombi filmet, pocsékabbnál pocsékabbak voltak, ezért nem kedveltem meg ezeket a történeteket. Egészen mostanáig. Carrie Ryan  számomra elképzelhetetlen színvonalra emelte.
Fülszöveg:
"Mary világában egyszerű szabályok uralkodnak. Ha élni szeretnél, nem hagyod el a faludat és nem lépsz be a Kezek és Fogak Erdejébe, a zombik közé...
A falu lakói életüket a közösségnek szentelik: elfogadják a Nővérek irányítását, buzgón szolgálják Istent, párt találnak maguknak és gyermeket nemzenek. A Föld utolsó túlélőiként kötelességük elfogadni sorsukat.
A faluban azonban rejtélyes események történnek, ráadásul Mary nem a neki rendeltetett férfiba szeret bele. Nincs maradása: elindul, hogy a védelmező kerítést túloldalán kilépjen az ismeretlenbe, és választ kapjon kérdéseire. 
De vajon győzedelmeskedhet-e a szerelem, ha látszólag a halálról szól az élet?" 

Már a borító láttán is borzongás fogott el. Szint végig paráztam. Ott voltam én is az erdőben, és rettegtem, hogy átszakad a kerítés, és az élőholtak felém kúsznak, hallom nyögéseiket, érzem bűzüket, kinyújtják értem a kezüket, és nekem annyi, megfertőznek, egy leszek közülük. Alkonyattájt már le kellett tennem a könyvet. Minél sötétebb lett, annál valóságosabbá vált a történet. Mégis élveztem a borzongást!

Hogy mitől más, és több ez a történet egy szimpla horrornál?

Egy majdnem teljesen halott világ. Szabályok. Titkok. Kötelességek. Van-e helye egy ilyen világban a szerelemnek, az álmoknak, a vágyaknak? Ellen szegülhetsz-e a számodra mások által kijelölt útnak? Lehet-e szabad akaratod, vagy fel kell áldoznod magad, hogy segítsd a túlélőket? 

Veszélyes, ha álmodsz. Veszélyes, ha gondolkozol, és még veszélyesebb, ha kérdéseid vannak. 

Amellett, hogy teli van izgalommal, felvet számos fontos kérdést. Mi a célja, értelme az életnek? Hol a határ az emberség és az embertelenség között? Mi az ami még megengedett a túlélés érdekében? És még sok mást, amit most szándékosan nem árulok el. 

Egyértelműen Mary lett a kedvenc karakterem. Szeretem azokat a főhősnőket, akik nem ülnek karba tett kézzel, nem várják sóhajtozva, hogy jöjjön a herceg, és kimentse őket. Okosak, intelligensek, bátrak. Mernek az álmaik után menni. Ilyen Mary is.   

A regény egyszerre szép és horrorisztikus. Megkapó és borzongató. Felkavaró, és elgondolkodtató.

Carrie-nek üzenem: "Ha jönnek a zombik, én hozzád költözök. Te már tudod, hogyan lehet őket megállítani!" 

Ami nagyon tetszett: Mary "imái"

Kedvenc idézet(ek): " A szerelem az, amiért érdemes élni. Ha minden áldott nap része az életednek. A szerelemmel ébredsz, és belekapaszkodsz, a viharban vagy egy lidércnyomás után. A szerelemben találsz menedéket a halál elől..." 

Borító: Puhatáblás, ragasztókötött. A magyar borítóra nézve azonnal az erdőben érzem magam. De ez a másik is tetszik, mert tükrözi a hangulatot. 

Pontozás: 5

Kiadó: Athenaeum 

300 oldal

Eredeti cím: The Forest of Hands and Teeth

Fordító: Kaskof Sára

A könyvet köszönöm az: 
Athenaeum Kiadónak

Az íróról: 

Angol nyelv és irodalom szakon végzett, jogot tanult, majd ügyvédként és jogászként dolgozott. Ma már csak az írással foglalkozik. A Kezek és fogak erdeje egy trilógia első része. Férjével, macskáival és kutyájával Dél-Kaliforniában él.